Magyarország sarokba szorította az EU-t, és addig blokkolja az Ukrajnának nyújtott segélyeket és egy globális adóegyezményt, amíg az nem szabadítja fel a milliárdos uniós forrásokat.
Íta: PAOLA TAMMA ÉS LILI BAYER
NOVEMBER 17, 2022 7:57 DÉLUTÁN KÖZÉP-EURÓPAI IDŐ SZERINT
Orbán Viktor túszul ejtette az EU-t, lényegében milliárdokat követelve cserébe azért, hogy feloldják a vétót az ukrajnai segélyektől kezdve a globális társaságiadó-megállapodásig.
A milliárdok a magyar vezető szerint olyan uniós pénzek, amelyeket országa uniós tagként megérdemel. Brüsszel azonban visszatartja őket, mert aggódik a demokratikus értékek budapesti erodálódása miatt, és ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország előbb változtatásokat hajtson végre.
Most a két fél a megegyezés felé halad: az EU várhatóan hamarosan feloldja a pénzt, miután Magyarország ígéretet tett egy sor reform elfogadására. Az EU vezetői kitartanak amellett, hogy a felülvizsgálatok megfordítják az ország hanyatló demokratikus normáit, és jobban megvédik a blokk készpénzét attól, hogy korrupt kezekbe kerüljenek. Budapest kitart amellett, hogy őszintén teljesíti ígéretét.
Kimondatlanul maradt egy fontos tényező, amely a tárgyalások végkifejletéhez vezet: Orbán Viktor blokkolja az EU néhány legsürgetőbb kezdeményezését, köztük egy sürgős, 18 milliárd eurós segélycsomagot Ukrajnának, valamint a társasági adó minimumának meghatározásáról szóló világszintű megállapodást. Az ő húzása? Rávenni Brüsszelt, hogy adja át Budapestnek az uniós pénzeket.
"Ez zsarolás, egyszerűen és tisztán" - mondta egy uniós diplomata.
A tét nagy. Egy megállapodás nélküli forgatókönyv esetén Brüsszel azt kockáztatja, hogy elveszíti az arcát, ha nem tudja teljesíteni a Kijevnek ígért segélyt vagy az általa szorgalmazott globális adómegállapodást. Az EU tisztviselői nem szeretnék, ha Magyarország küszködő gazdasága a szakadék szélére kerülne, és nem akarják, hogy úgy tűnjön, hogy mélyítik a szakadékot, miközben a közelben háború dúl.
Az uniós ügyekért felelős miniszterek pénteki brüsszeli ülésükön megvitatják Magyarország jogállamisági kérdéseit, pénzügyminiszteri kollégáik pedig december 6-án hivatalosan is beleszólhatnak abba, hogy a pénzt fel kell-e szabadítani. A végeredmény azonban már előre lefutottnak tűnik.
"Sakk-mattot adtak" - mondta egy uniós diplomata.
Felforrósodott a helyzet.
Brüsszel és Budapest évek óta vitában áll egymással Magyarország demokratikus visszalépése miatt. De az EU milliárdjaihoz való hozzáférés elvesztésének kilátásba helyezése forrpontra hozta a már parázsló harcot.
Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve azt akarja, hogy az Orbán-kormány erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét és javítsa a korrupcióellenes erőfeszítéseket, és megpróbált engedményeket kicsikarni azáltal, hogy visszatartott 5,8 milliárd eurót a járványügyi helyreállítási pénzből, és azzal fenyegetőzött, hogy 7,5 milliárd eurót megvon a rendes uniós forrásokból. Hónapokig tartó ellenállás után Magyarország mégis tárgyalóasztalhoz ült, mivel a gyengélkedő gazdaság közepette képtelen elveszíteni az uniós pénzekből álló mentőövet.
Mindkét harcban közelednek a határidők.
Brüsszel kifut az időből, hogy jóváhagyja Magyarország részesedését a gazdaságélénkítési forrásokból, és várhatóan a hónap végéig döntést hoz. Eközben Orbán Viktornak szombaton lejáró határidővel kell teljesítenie 17 ígért reformját, különben a 7,5 milliárd euró egy részének vagy egészének elvesztését kockáztatja.
Egy csomagmegállapodás van készülőben, amelyben Budapest valószínűleg csak akkor juthat hozzá a gazdaságélénkítési pénzhez, ha végrehajtja a megígért reformokat, amelyeket a Bizottság előrelépésként tüntet fel.
„Meg tudtuk győzni a magyar kormányt, hogy erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét” – mondta egy uniós tisztviselő. "Ez nem a tárgyalások vége, de ez egy jelentős lépés."
A kialakulóban lévő politikai kompromisszum részeként valószínűleg a javasolt 7,5 milliárd eurós felfüggesztést is elvetik - bár a Bizottság még nem véglegesítette álláspontját, és hangsúlyozta, hogy a folyamatot végül újraindíthatják, ha a korrupcióellenes reformok nem fejtik ki hatásukat.
Ennek ellenére Orbán Viktor várható győzelme kockázatokat rejt magában a hosszú ideje vezető magyar államfő számára. Budapest obstrukciós magatartása miatt Magyarország minden eddiginél jobban elszigetelődött az európai színtéren, és Brüsszel bizalma a magyar kormány iránt történelmi mélyponton van.
Eközben a korrupcióellenes harcosok szerint Orbán reformjai elégtelenek. A kritikusok szerint a miniszterelnök karrierje nagymértékben függ az uniós és állami pénzek szövetségeseknek történő elosztásától, így nem valószínű, hogy olyan érdemi frissítéseket hajtana végre, amelyek veszélyeztetnék a klientúra-rendszerét. Ráadásul a szakértők szerint a tervezett igazságügyi reformok egyszerűen túl kevésnek és túl későnek bizonyulnak. Ez azt jelenti, hogy további pénzügyi harcok várhatók az EU-val.
Hasonló politikai kockázatok fenyegetik az EU vezetőit. Az olyan személyek, mint Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke évek óta ígéretet tettek arra, hogy keményebb álláspontot képviselnek a jogállamiság lemaradóival szemben. Ha az Európai Parlament és a civil társadalmi csoportok tiltakozása ellenére milliárdokat osztogat, az nem valószínű, hogy meggyőzi az embereket arról, hogy betartja az ígéretét.
(Idő)nyomás alatt
A Bizottságnak november végéig jóvá kell hagynia Magyarország gazdaságélénkítési tervét, hogy az uniós országoknak elegendő idő álljon rendelkezésre a Budapesttel kötendő megállapodás jóváhagyására és véglegesítésére az év végéig. Ez egy kemény határidő, amely után Magyarország elveszítené az 5,8 milliárd eurós támogatás 70 százalékát.
A biztosok kollégiumának, a Bizottság kollektív döntéshozó testületének döntése hetek óta késik, de az uniós tisztviselők szerint jelenleg november 30-ra van kitűzve.
Ugyanezen a napon a Bizottság várhatóan ismerteti értékelését arról, hogy Budapest teljesítette-e a 17 reformkötelezettségét, amelyeket teljesítenie kell ahhoz, hogy garantálja a 7,5 milliárd eurónyi rendszeres uniós forráshoz való hozzáférést. Ezt a pénzt egy olyan jogállamisági mechanizmus fenyegeti, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy megkurtítsa a rendszeres költségvetési kifizetéseket, ha a pénzek átcsoportosításának veszélye áll fenn.
"Reméljük, hogy az Európai Bizottság a tényekre és nem a politikai véleményekre fog koncentrálni, és a végrehajtási folyamatot névértéken értékeli, és nagyon reméljük, hogy egy optimista forgatókönyv fog érvényesülni" - mondta Navracsics Tibor, az uniós forrásokért felelős magyar regionális fejlesztési miniszter csütörtökön a POLITICO-nak.
Az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmus bevetésére sürgette a Bizottságot Magyarországgal szemben, a képviselők értékelésükben azt írták, hogy Orbán Viktor a 17 feltételből eddig csak egy maroknyit teljesített. Úgy érveltek, hogy Brüsszelnek nem szabadna feladnia ezt a befolyást Orbánnal szemben.
"Ha a Bizottság kiadja a pénzt Orbán Viktornak, Ursula von der Leyen személyesen lesz felelős azért, hogy Magyarország a korrupció mocsarává változott" - mondta csütörtökön Moritz Körner, a liberális Renew Europe képviselőcsoport német EP-képviselője.
Az egyik lehetséges eredmény az, hogy a Bizottság javasolni fogja, hogy Magyarországtól visszatartsák az uniós pénzek egy részét, de nem a teljes 7,5 milliárd eurót. Ezután a Bizottság átadná a labdát az uniós országoknak, amelyeknek december 19-ig kell dönteniük arról, hogy szankcionálják-e Magyarországot, vagy elengedik - ehhez a döntéshez úgynevezett minősített többségre lenne szükség, amely az uniós országok legalább 55 százalékát és a blokk lakosságának 65 százalékát foglalja magában.
Olyan országok, mint Hollandia és Dánia, hangosan követelték, hogy a Bizottság így vagy úgy döntsön a 7,5 milliárd euróról, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a november 19-i határidő lejárta után röviddel "frissített kockázatértékelést" nyújtson be.
"Olyan ez, mint a dominó" - mondta egy uniós diplomata. "Csak akkor működik, ha az összes darabka pontosan egymás mellé kerül."
Forrás: POLITICO
